A gyermekeim versengenek a kegyeimért.
Csak sajnos rossz fegyvernemet választottak. A betegeskedést.
Az elmúlt 6 hét konstans betegséggel telt. És most szokásomtól eltérően nem is túlzok.
A kórházas epizódról ugyan megemlékeztem itt, de elhallgattam, hogy tulajdonképpen az egészet Misi kezdte egy lázas-köhögőssel. Marci tüdőgyulladása volt a tromf. De mikor kijöttünk, Misi kész volt a válasszal: lázas-hányós alakítás (azért ez egy különdíjat megérdemelt, mert hát egy még fel sem épült tüdőgyulladásos mellé egy hányós betegség mégiscsak telitalálat... lehetett külön légtérben tartani őket, ruhát cserélni és fertőtleníteni egyiktől a másikig, stb.).
Mire az utolsó hányósvödör is megtelt (elnézést a keresetlen őszinteségért, de hát tudjátok meg igenis, hogy mivel teltek a blogra nem írós napok...) Marci visszaesett. Jaj-jaj, orvost, orvost! De szerencsére ez a fertőzés megállt a légcsövénél, nem bújt a tüdejébe. Úgyhogy ismét Misinél volt a labda: tüszős mandulagyulladás. Mire a hét elejére leláztalanítottuk, némi pírt és életet varázsoltunk az arcára, Marci újra... hát... takonyban fürdött, na.
Itt tartunk most. És Apaapa elment síelni. Remélem, nem száll be a játékba egy lábtöréssel.
Csak sajnos rossz fegyvernemet választottak. A betegeskedést.
Az elmúlt 6 hét konstans betegséggel telt. És most szokásomtól eltérően nem is túlzok.
A kórházas epizódról ugyan megemlékeztem itt, de elhallgattam, hogy tulajdonképpen az egészet Misi kezdte egy lázas-köhögőssel. Marci tüdőgyulladása volt a tromf. De mikor kijöttünk, Misi kész volt a válasszal: lázas-hányós alakítás (azért ez egy különdíjat megérdemelt, mert hát egy még fel sem épült tüdőgyulladásos mellé egy hányós betegség mégiscsak telitalálat... lehetett külön légtérben tartani őket, ruhát cserélni és fertőtleníteni egyiktől a másikig, stb.).
Mire az utolsó hányósvödör is megtelt (elnézést a keresetlen őszinteségért, de hát tudjátok meg igenis, hogy mivel teltek a blogra nem írós napok...) Marci visszaesett. Jaj-jaj, orvost, orvost! De szerencsére ez a fertőzés megállt a légcsövénél, nem bújt a tüdejébe. Úgyhogy ismét Misinél volt a labda: tüszős mandulagyulladás. Mire a hét elejére leláztalanítottuk, némi pírt és életet varázsoltunk az arcára, Marci újra... hát... takonyban fürdött, na.
Itt tartunk most. És Apaapa elment síelni. Remélem, nem száll be a játékba egy lábtöréssel.
Kitartás, mindjárt vége a szezonnak. Jön majd a bárányhimlő, aztán az aftás fertőzés és a nyári fosóshányósok. Mégiscsak változatosság...
VálaszTörlésnem tudlak mivel vigasztalni, hacsak nem azzal, eljön még a nap, amikor a hányós lázas köhögős nyűgös anyukát ápolja a majdnem 6évese! Szakszerű gondoskodással. Bizony el!
VálaszTörlésÉs két jóképű férfi ápoló... minden beteg álma!
gyógypuszik nektek