Naponta többször eszembe jut gyermekkorom kedvenc vicce, amit képes voltam negyedóránként elmesélni és/vagy meghallgatni. Kötelező volt persze bábozni hozzá kézzel, biztos megvan:
- Büdös a szám? Hh..
- Nem!
- ...
Mert hogy itt a "Miez?". És percenként ilyesmi beszélgetések zajlanak köztünk:
- Mi ez?
- Kanál.
- Mi ez?
- KANÁL.
- Mi ez?
- Kisfiam, szerinted mi ez?
- Kanál.
Eleinte nagyon cukin volt, de mikor megláttam a védőnő 2 éves kori ellenőrző lapján, hogy konkrétan van ennek egy rubrika, hogy ugyan a gyerek kérdezi-e már, megsejtettem, hogy igazából elérkeztünk a "Miért?" előszobájába.
Ismét van min gyakorolni, hogy mennyi megmérettetést bír ki a Buddha-mosoly.
Ui: Ja és azt mondtam, hogy megint betegek?
- Büdös a szám? Hh..
- Nem!
- ...
Mert hogy itt a "Miez?". És percenként ilyesmi beszélgetések zajlanak köztünk:
- Mi ez?
- Kanál.
- Mi ez?
- KANÁL.
- Mi ez?
- Kisfiam, szerinted mi ez?
- Kanál.
Eleinte nagyon cukin volt, de mikor megláttam a védőnő 2 éves kori ellenőrző lapján, hogy konkrétan van ennek egy rubrika, hogy ugyan a gyerek kérdezi-e már, megsejtettem, hogy igazából elérkeztünk a "Miért?" előszobájába.
Ismét van min gyakorolni, hogy mennyi megmérettetést bír ki a Buddha-mosoly.
Ui: Ja és azt mondtam, hogy megint betegek?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése