Na, akkor mesélek, hogy néz ki egy kétgyerekes család szolid hétvégi reggele.
0:30 - a nap a lefekvéssel kezdődik. Kb. eddigre sikerül mindenkit lefürdetni, megetetni, elaltatni, stb.
2:00 - 6:00 - rövid alvás után félálomban pelenkázás, szoptatás, majd nemalvás, mert a kisebbik úgy horkol, hogy az összes felmenője büszke lehet rá.
6:00- Marci pelenkázás a szokásos eredménnyel: átöltözés. Ugyanis a horkolás mellett a másik jó tulajdonsága, hogy imád a kezembe pisilni és kakilni. Most épp elvétette, és csak a hálózsákba sikerült.
0:30 - a nap a lefekvéssel kezdődik. Kb. eddigre sikerül mindenkit lefürdetni, megetetni, elaltatni, stb.
2:00 - 6:00 - rövid alvás után félálomban pelenkázás, szoptatás, majd nemalvás, mert a kisebbik úgy horkol, hogy az összes felmenője büszke lehet rá.
6:00- Marci pelenkázás a szokásos eredménnyel: átöltözés. Ugyanis a horkolás mellett a másik jó tulajdonsága, hogy imád a kezembe pisilni és kakilni. Most épp elvétette, és csak a hálózsákba sikerült.
7:00 - Misi ébred. Röviddel utána irtózatos katasztrófa: a kistesó eszébe juttatta, hogy is kell kikakilni a pelenkából. Apaapa kissé kétségbe-, de nagyon talpraesetten intézi az ügyet.
7:15 - fürdőkádfertőtlenítés.
8:00 - rövid vihar előtti csend után Misi minden előzetes figyelmeztetés nélkül célba veszi a fotelt és telehányja.
8:05 - fotelmosás
8:15 - fürdőkádfertőtlenítés
9:00 - újabb Marci pelenkázás. Rutinosan megvárom, míg pisi, addig ott tartom a pelust. Majd pelus le. Erre ez a kis tanulékony még egyszer pisil!!!! Dehát... na, jó, mindegy. Gyerek vállra, irány a másik szoba új ruhákért. Majd ezen a ponton jött a kaki is. Én meg, a vállamon a gránátvetővel ijedtemben persze még ugráltam is, hogy biztosan mindenhova jusson a szobában.
9:05 - szobafertőtlenítés, ruhaáztatás
9:10 - hol írjam a felmondásom? Most próbaidőn vagyok. Visszavonom a felmondást, ha lesz egy nap, ha senki nem hány vagy kakil le.
hajrá, távolról is szurkolok! :)
VálaszTörlésEzek az angyalok ilyeneket nem csinálnak, szerintem ezt te kitalálod! :)
VálaszTörlésLesz ez jobb is! Még unatkozni is fogsz mellettük, majd meglátod! :)
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
TörlésVannak ilyen durva napok, ezekről bezzeg nem meséltem, mi? Az ember legszívesebben üvöltene, ahogy a torkán kifér, de arra nincs idő.
VálaszTörlésMarci nagyon cuki. Tiszta apja, nem? Várlak a bölcsiben. Kitartást! Puszi!
édesem! innen távolról egy hatalmas erőt adó túlélő ölelés!!!
VálaszTörlésÉn nagyon jól szórakoztam ezen a bejegyzésen, dramaturgialiag remekül felépített kis történet! :)
VálaszTörlésÉs már azt is tudom, mire számíthatok... :)
Nezd a jo oldalat... :) Egy KÖJÁL (van meg ilyen??) ellenorzesen siman atmegy a furdoszobatok...legalabbis a kad. Olyan tiszta :)
VálaszTörlésKipi, utólagos engedelmeddel, nagyon jót nevettem...persze kínomban. Jó így, hogy az embernek van egy virtuális tükre (vagy trükkje?). Nekem az a kedvencem, amikor Dalmit szoptatom és attól Boldi összeomlik lelkileg, odajön minket "ölelgetni" (=rángatni), attól Dalmi nem tud enni és akkor ordít, attól Boldi megijed, hogy rosszat tett, mert csúnyán nézek rá, attól még jobban sír, Dalmi ettől a feszültségtől ijed meg, én meg...nem folytatom. Egyébként a szoptatás csuda jó és bensőséges dolog, ugyebár...
VálaszTörlésHozzáteszem, tegnap létrejött az első igazi kontaktus (szem-és beszéd) a két gyerek között, amihez Gáborral már semmi közünk nem volt. Meg is hatódtunk rendesen.