Summárum

Sokszor eszembe jutott, hogy a blogon nyíltan felvállalom, hogy tulajdonképpen csak közhelyekről írok. Mert ma is ez lesz.
Az idő, ugye. Mármint hogy hogy rohan. Tudom, hogy ez triviális, de ma amikor sétáltam a boltba, jobbomon baktat a kisfiam, keze a kezemben, (na jó, azt hogy dúdolgatott, talán már csak én találtam ki)... szóval mikor történt ez, hogy ekkora lett???

Úgyhogy íme pár fénykép, mert úgy látom, súlyosan dokumentálni kell.

Ezt is megértük: kezd érdeklődni az önállóan evés iránt.



Sportban mindig is erős volt, már most megy a motorozás, sőt, kereket is tud cserélni.






Aztán van még az is, hogy ismét új korszak kezdődött, aminek kezdetét az alábbi fotó örökítette meg:



Egyébként meg a szokásos: